Gyakori, hogy a cégvezetőség összeül és megalkot egy üzleti stratégiát, de aztán az mégsem valósul meg. Hogyan lehet elérni, hogy ne csak a papíron maradjanak meg a szép tervek, hanem a valóságban is működjön a stratégiai gondolkodás?
Önmagában egyfajta stratégia kivitelezése nem elégséges, ugyanis nagyon összetett egy ilyen feladatkör, külön figyelmet kell fordítani legalább három területre. Megkülönböztetünk:
- üzleti,
- digitális,
- kommunikációs stratégiát.
Az üzleti stratégia arról szól, hogy miképpen teremtünk értéket, hogyan lesz a vevői szükségletből és az ügyfélélményből igazi érték, illetve az egyes szereplőknek milyen hozzáadott értékük van ehhez.
A digitális stratégia azt mutatja meg, hogy az értékteremtésnek mi a leghatékonyabb módja és eszköze. Hogyan tud egy cég hatékonyabb lenni, automatizálni, optimalizálni, innoválni. Minél inkább feszegeti a határait egy cég ezen a területen, annál versenyképesebb lesz a piacon.
A digitalizáció a versenyképességet növeli közvetlen módon. Minden olyan helyzetet meg lehet oldani digitális eszközökkel, amely repetitív, nem igényel kreatív munkát, ami jól leképezhető gépi nyelvre. Érdekes, hogy a cégeknél használt szoftverek mégis csak 20%-os kihasználtsággal működnek általában, vagyis a munkatársak csak töredék részében használják ki a digitális lehetőségeket.
A kommunikációs stratégiát egy érdekes felmérés mutatja be a legjobban. Amerikában megkérdeztek több száz cégvezetőt, hogy szerintük mi a Top 10 legfontosabb vezetői készség vagy képesség egy szervezetben. A tíz közül kettő is a kommunikációs készségekkel volt kapcsolatban: az egyik, hogy a cégvezető hogyan tudja „lefordítani” a vállalati stratégiát, hogyan tudja lebontani feladatokra, célokra. A másik pedig, hogy miképpen tud transzparenciát kialakítani a cég életében – ez például a motivációt és a bevonzást erősíti.
A kommunikációban több szintet különböztetünk meg, attól függően, hogy ki a másik fél: az ügyfél, a beszállító, a partner, a tulajdonos vagy a csapata, illetve hogy a vezetők milyen közösséget alkotnak. A stratégia végrehajtásánál a kommunikáció az egyik legfontosabb tényező: ha a stratégia mindenkihez pontosan eljut, akkor sikeresen végre lehet hajtani.
Stratégiai gondolkodás és fejlesztés 2023-ban
Ha valamit fejleszteni szeretnénk, tudni kell, hogy miben is vagyunk elmaradva. Ehhez elengedhetetlen, hogy végezzünk méréseket a jelenlegi helyzetről, fogalmazzuk meg az előnyöket és a hátrányokat.
-
Mit érdemes mérni?
A fő értékteremtési folyamatunkat érdemes szétszedni lépésekre, alfolyamatokra, majd meg kell határozni, hogy mit várunk el attól a lépéstől, alfolyamattól. Ilyen lehet például a határidők betartása, vagy egy félkész termék átadása. Minden folyamatban lehetséges úgynevezett mérőszámok (KPI-ok) bevezetése. A számok trendeket, tendenciát alkotnak, amelyekből következtetéseket lehet levonni.
-
Vízióalkotás
Ezen felül ne egy stratégia megalkotásával kezdjük, hanem a vízióval, vagyis a cég értelmével érdemes először foglalkozni. Hova akarunk eljutni, mi az a hosszú távú cél, ahova a kollégák is tudnak csatlakozni? Ezután már könnyebb lesz az előttünk álló 12 hónap stratégiáját is megalkotni.
A vízió megalkotása mindenképpen csapatmunka. Minél szélesebb kör vonódik ebbe bele, annál értékesebb alapanyagot kapunk, tehát a vezetői kört feltétlenül érdemes bevonni a vízióalkotásba, amelyet aztán a cég egészének lehet prezentálni.
A cél az, hogy erről a kérdésről legyenek workshopok, beszéljenek róla a kollégák, és a közösségtől érkező visszajelzéseket is fogadja be a vezetőség. A cél, hogy a vízióból kivett gondolatok, szavak beépüljenek a cég mindennapi gondolkodásába.
Egy vállalatirányítási rendszer rengeteget tud hozzáadni a stratégia kivitelezéséhez. Próbáld ki díjnyertes vállalatirányítási rendszerünk demóját: