Megvalósítható a négynapos munkarend bevezetése Magyarországon?
Felmérést készítettünk arról, hogy megvalósítható-e a négynapos munkarend bevezetése. Van olyan cég, amelyik szerint ez nem kivitelezhető, de van, ahol már tesztelik is. A részletekről Jagodics Tamással, a Cégmenedzser ügyvezető igazgatójával készült beszélgetés a TV2 Mokka című adásában. Ennek a beszélgetésnek a tartalmi lényegét adjuk most közre.
TV2: Milyen típusú cégeket kérdeztetek a felmérésben, és hol kivitelezhető, hogy látod Te?
JT: Alapvetően a teljes magyar vállalkozói szortimentet vettük alapul, főleg kis- és középvállalkozásokat, tehát szolgáltatót, nagykereskedőt, kivitelezőt, mindenféle céget. Nem volt definiálva, hogy mekkora cégeket kérdezünk meg, de nagyon jó hír, hogy szemeznek a munkáltatók a négynapos munkahéttel. Természetesen nem minden iparágban kivitelezhető ez, gondoljunk csak a szemétszállításra, ahogyan az sem oldható meg egyszerűen, hogy egy raktáros az ötödik napon ne dolgozzon.
TV2: Sokan nem örülnének, ha a pékek négy napig dolgoznának csak.
JT: Pontosan. Van disszonancia ebben az egész történetben, hiszen a kis- és középvállalkozások gazdasági felkészültsége nem annyira erős, hogy négy nap alatt ki tudják termelni a költségeiket, főleg a jelenlegi gazdasági körülmények között. Ugyanis a megkérdezettek 70 százaléka arra panaszkodott, hogy az elsődleges cél a megnövekedett költségek kitermelése, úgy, hogy a vállalat is eredményes maradjon. Miközben a munkavállalók munkabért szeretnének növelni, és négy napig szeretnének dolgozni. Van itt egy kis ellentét, amit fel kellene oldani.
TV2: Hogyan lehet segíteni egyrészt a munkavállalóknak, másrészt a munkáltatóknak, hogy közös nevezőre jussanak, és milyen területeken működik jól a négy nap? Mert van, ahol már tesztelik ezt a módszert.
JT: Egyrészt az ellentétet feloldani úgy lehet, hogy ha például a hatékonyságot növelik a vállalatok, vállalkozások. Ez azért nehéz, mert az Európai Unió felmérése szerint Magyarország a tagállamok közül hátulról a negyedik a céges digitalizáció tekintetében. Pedig ma már sok olyan feladatot el tud látni egy-egy szoftver, amely régen manuálisan folyt, és emberek végezték el – ma ez már felesleges munkát jelent az adott munkakörben, ha nincs digitalizálva a munkafolyamat.
JT: A másik gondolat pedig az, hogy ha digitalizálódnának a vállalatok, akkor nem csak bizalmi alapon működne ez a négynapos munkarend, hanem lenne egy olyan kontroll, illetve hatékonyságmérés, amellyel korrekt együttműködést lehetne létrehozni a munkáltatók és a munkavállalók között. A nagyvállalati körben azért működhet jól a négynapos munkahét, mert készen vannak azok a rendszerek, amellyel tudják mérni a kollégák hatékonyságát, tudják, hogy milyen eredményeket érnek el. De kisvállalati körben sajnos még mindig bizalmi alapon zajlik a munka. „Ha a kolléga ott ül az asztalnál, akkor biztosan megcsinálja a munkáját.” Ha ezen túl tudunk lépni, akkor van esély. Bár a pékeknél persze nem.
TV2: Szó szerint úgy kell értenünk a négynapos munkarendet, hogy négy nap munka, utána bezárunk, három nap pihenés, majd újra kinyitunk?
JT: Beszéltem ügyfelünkkel, aki bevezette a négynapos munkavégzést. Ők szezonálisan dolgoznak, és a szezonon kívül kevesebb munka van. Kérdeztem tőle, hogy ha pénteken hívja fel egy ügyfél, hogy neki termék kell, akkor mi történik? Cseng a telefon, és nem veszik fel? A válasza az volt, hogy ilyenkor ő veszi fel a telefont. De alapvetően ez nem lehet megoldás. Aztán van egy másik típusú vállalkozó, aki azt mondta, hogy úgy csinál négynapos munkahetet, hogy egyébként a négy napban nem nyolc órát, hanem tíz órát dolgoznak a munkatársak. De gondoljunk csak bele, mennyire kiégeti az embert, ha naponta tíz órát kellene dolgoznia a munkahelyén?
TV2: Az emberek alapvetően nem akarnak többet dolgozni, vagyis más hozzáállás kellene. Egyébként még hozzuk be ide egy kicsit a home office kérdését. Ez mit hozott a cégek életébe? Mi az, ami megmaradt, ami hatékony, és mi az, ami kikopott?
JT: A home office-nál nagy volt a félelem kisvállalati körben: „Úristen, hogyan fogom ezt a feladatot delegálni, hogyan fogok e-maileket nézni, minden nap beszélünk, telefonálunk?”. Nagyvállalati körben egyik percről a másikra átálltak home office-ra. Ma már versenyhátrányt jelent, ha egy vállalat nem tud home office-t biztosítani. A felmérésből az jött ki, hogy a HR-témákra nagyobb hangsúlyt szeretnének tenni a vállalkozók, 75 százalék azt mondta, hogy a munkakörülményeket javítania kellene. A home office pontosan ilyen téma. Ha ma feladunk egy álláshirdetést, akkor már meg kell jelölni, hogy van-e home office, vagy nincs. Ha nem jelöljük meg a home office lehetőséget, akkor nagyjából a tizede jelentkezik az állásra, természetesen szellemi munkavégzésre gondolok. Azt tapasztaljuk, hogy a leggyakoribb a három plusz kettő, vagyis három nap home office, kettő irodai nap.
TV2: Nem tudom, hogy mennyire produktív a home office, én nem tudok otthon dolgozni.
JT: Ez is lényeges kérdés. Például nálunk a sales-es kolléga nem tud otthon dolgozni, mert egyszerűen nem tud lázba jönni, felpörögni otthonról. Vagyis ez embertípustól is függ, de még ennél is fontosabb a kontroll hiánya a cégek életében.
A vállalatirányítási rendszer a négynapos munkarendet is megkönnyíti
A Cégmenedzser Szoftver megoldásával egy pontosan átlátható vállalkozást irányíthatnak a cégvezetők, ahol akár még a 4 napos munkahét is könnyen bevezethető. Ráadásul a Cégmenedzser ERP rendszere havi díjas konstrukcióban is elérhető, bevezetési és növekedési garanciával.
Ismerd meg az ERP rendszer további előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!
