Az audit legfontosabb felismerései
1. A bejövő számlák kezelése nem csak rögzítési feladat, hanem kontrollpont
A cég jelenleg papír alapon vagy e-mailben kapott számlák alapján rögzítette a bejövő számlákat. Ez a működés sok cégnél megszokott, de több kockázatot is hordoz.
Ha egy számla nem jut el időben a megfelelő kollégához, könnyen kimaradhat a rendszerből. Ha pedig kézzel történik a rögzítés, a kerekítési eltérések és az adatbevitelből eredő hibák is megjelenhetnek.
Az auditon átbeszélt NAV bejövő számla import éppen ezeket a kockázatokat csökkenti. A számlák a NAV-ból érkeznek, így ugyanabból az adatforrásból dolgozik a vállalkozás és a könyvelés.
Ez nemcsak gyorsabb rögzítést jelent, hanem erősebb ellenőrzési pontot is: láthatóvá válik, ha egy számla a NAV-ban már szerepel, de a céghez fizikailag vagy e-mailben még nem érkezett meg.
Fontos tanulság más ügyfelek számára is: a bejövő számlák importálása nem egyszerűen kényelmi funkció. A pénzügyi fegyelem, az ellenőrizhetőség és a könyveléssel való egyezőség egyik fontos eszköze lehet.
2. A lassú listák nem csak kényelmetlenek, hanem folyamatlassító tényezők
A bevételezések listája és a pénzügyi számlalista betöltése több esetben hosszú másodpercekig, akár egy percig is eltartott.
Egy ilyen várakozási idő elsőre technikai apróságnak tűnhet, de ha a kollégák naponta többször használják ezeket a felületeket, akkor a lassulás összeadódik.
Az audit során ezért külön teendőként került rögzítésre a betöltési sebességek technikai ellenőrzése, különösen az adatbázis-indexek és lekérdezések oldaláról.
Ez azért fontos, mert egy jól működő ERP-rendszernél nemcsak az számít, hogy a funkció elérhető-e, hanem az is, hogy a felhasználó mennyire tud vele gyorsan és megszakítás nélkül dolgozni.
Más ügyfelek számára ebből az a tanulság, hogy a lassú felületeket nem érdemes természetesnek venni. Ha egy lista betöltése rendszeresen akadályozza a munkát, azt érdemes jelezni, mert sok esetben célzott technikai vizsgálattal javítható a használhatóság.
3. A partnerenkénti számlaküldés automatizálhatóbb, mint elsőre gondolnánk
A Büki és Társa Kft.-nél felmerült, hogy bizonyos partnerek heti rendszerességgel szeretnék megkapni a részükre kiállított számlákat, összesített listával együtt.
Ez kézi munkával könnyen időigényessé válik: össze kell válogatni a számlákat, PDF-ben menteni, listát készíteni, majd mindezt partnerenként elküldeni.
Az auditon bemutatásra került, hogy a számlák exportálása funkcióval ez a folyamat egyszerűsíthető.
Dátumintervallum alapján lekérhetők a kiállított számlák, partnerenként kijelölhetők, PDF-ben exportálhatók, és melléjük egy Excel-lista is készíthető. A lista szállítási címmel való kiegészítése tovább növelheti a használhatóságot.
A gyakorlati érték itt abban van, hogy egy rendszerben meglévő funkcióval kiváltható vagy jelentősen csökkenthető a heti ismétlődő kézi adminisztráció.
4. A beszerzés támogatása akkor működik jól, ha a rendszer javasol, de az ember dönt
A beszállítói rendelések kapcsán az audit egyik legértékesebb pontja a minimumkészlet-alapú statisztika átgondolása volt.
Az igény lényege az, hogy a rendszer ne csak megmutassa az aktuális készletet, hanem adjon javaslatot is arra, hogy miből mennyit lenne célszerű rendelni.
A javasolt működés figyelembe veszi:
- a saját cikkszámot,
- a beszállítói cikkszámot,
- a cikk megnevezését,
- a partner nevét,
- a szabad készletet,
- a minimumkészletet,
- a folyamatban lévő beszállítói rendeléseket,,
- és az ajánlott rendelési mennyiséget.
A partner meghatározása is logikusan történhet: elsődlegesen az utolsó beszállító alapján, új terméknél pedig a cikktörzsben beállított alapértelmezett beszállító alapján.
Ez a fajta működés jól mutatja az ERP valódi szerepét: nem elveszi a döntést a felhasználótól, hanem előkészíti azt.
A kolléga exportálhatja a listát Excelbe, felülbírálhatja a javasolt mennyiségeket, majd a végleges adatokat partnerenként visszaimportálhatja a beszállítói rendelésbe.
Más vállalkozások számára ez különösen hasznos példa lehet, mert a minimumkészlet önmagában még nem beszerzési stratégia. Akkor válik valódi döntéstámogatássá, ha a rendszer figyelembe veszi a szabad készletet, a vevői igényeket és a már folyamatban lévő rendeléseket is.
5. A szavatosság és a készletpontosság nem csak raktári kérdés
A szavatosságkezelési statisztika ellenőrzése során kiderült, hogy a megjelenő adatok nem minden esetben voltak egyértelműek.
Előfordultak lejárt szavatosságú termékek, illetve olyan tételek is, amelyek a cikktörzsben nem voltak megtalálhatók.
Ez technikai vizsgálatot igényel, mert ilyen adatokra csak akkor lehet biztonsággal döntést építeni, ha pontosan ismert, miből és milyen logika alapján dolgozik a statisztika.
Ehhez kapcsolódott a következő két hétben lejáró szavatosságú termékekre vonatkozó emlékeztető igénye is.
Ez már nem csak visszamenőleges ellenőrzés, hanem előrejelzés: a rendszer időben szólna, ha valamelyik termék szavatossága hamarosan lejár, és a kollégák Excel-listában megkapnák a cikkszámot, a megnevezést, a mennyiséget és a lejárati dátumot.
A készletmennyiségek tizedes eltéréseinek vizsgálata pedig arra mutatott rá, hogy a régi adatok hatása évekkel később is előjöhet. Ha egy cég régóta használja a rendszert, korábbi működésből maradhatnak olyan mennyiségek, amelyek a mai felületen már nem láthatók megfelelő részletességgel, de leltárkor hibát okozhatnak.
Ez klasszikus példája annak, amikor az audit nemcsak folyamatot, hanem adatminőséget is vizsgál.
6. A felhasználói élmény apró pontjai sok tételnél nagy időveszteséget jelentenek
A vevőrendelés-rögzítés kosaras módszerénél az ügyfél azt jelezte, hogy a korábbi gyorsabb működéshez képest több lépésre van szükség.
Sok tételes rendeléseknél minden plusz kattintás és minden kézi mezőtörlés többszörösen jelentkezik.
Ez a pont jól mutatja, hogy az ERP használhatósága nem csak nagy modulokon múlik. Egy gyakran használt rögzítési ablak működése közvetlenül befolyásolja a napi munkatempót.
Az audit során ezért fejlesztői visszajelzést igénylő pontként került rögzítésre a korábbi, gyorsított működés visszaállításának vizsgálata.
7. A hibalehetőségek csökkentése gyakran egyszerű kezelési logikán múlik
A Szállítólevelek ablakban egymás mellett található bizonylat számlázása és bizonylat lezárása ikon hibalehetőséget jelenthet.
A vevői visszáru szállítólevelek manuális lezárása miatt előfordulhat, hogy egy felhasználó véletlenül nem a megfelelő bizonylatot zárja le.
A megoldási irány kétféle lehet: vagy a lezárás ikon kerül biztonságosabb helyre, vagy a vevői visszáru szállítólevelek zárása automatizálható.
Mindkét eset ugyanarra a szemléletre épül: ahol a rendszer képes csökkenteni a hibázás esélyét, ott érdemes ezt megvizsgálni.