Cikkünk második felében kitérünk arra a fontos kérdésre is, hogy mennyibe kerül egy vállalatirányítási rendszer.

Nulladik lépésként muszáj megemlíteni, hogy gondolkodásváltásra van szükség ahhoz, hogy egy cég szintet léphessen az ERP rendszer bevezetésével. Ugyanis ezek a változások gyökerében fogják megváltoztatni a csapatot is. Nemcsak a struktúrában lesz változás, hanem a csapattagok minőségében is, mivel más gondolati síkon fognak a munkájukhoz állni.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha egy cég ERP rendszer bevezetésén gondolkodik?

1. szempont: Céges kritériumok

Érdemes összegyűjteni azokat a kritériumokat, amelyeket a rendszernek feltétlenül teljesítenie kell. Egy kereskedelmi cégnek, ahol értékesítők vannak, más rendszer kell, mint egy gyártónak.

Egy 50-100 fős cégnél például már termelésirányításra van szükség, gépkapacitással kell számolni egy-egy munka elvállalásánál, a bevezetendő rendszernek ezeket tudnia kell kezelni.

Jó ötlet a lista összeállításánál bevonni a munkatársakat: egyrészről ők olyan szempontokat adhatnak, amelyekkel a mindennapi munkájuk során találkoznak. Másfelől azáltal, hogy őket is megkérdezi a vezetőség, az ellenállásnak is elejét lehet venni.

2. szempont: Hardware / Infrastruktúra

A cég mérete, a termékpaletta, a cikktörzs nagysága, a kiállított számlák száma is meghatározza a vállalatirányítási rendszer kiválasztását, illetve hogy mennyire lesz problémamentes a program működtetése. A munkatársak támogatása biztosan elveszik, ha lassú, akadozó, lefagyó szoftverrel kell(ene) dolgozniuk.

3. szempont: Azonnali, naprakész információk

Egy cégvezető nem hozhat döntéseket adatok nélkül. Az ERP rendszer bevezetése előtt általában nagyon sok Excel-táblából, grafikonból dolgozik a vezetőség. A rendszer kiválasztásánál szerepet játszik az a tényező is, hogy a cégvezető milyen gyorsan, milyen adatokat és hogyan tud kinyerni a rendszerből.

4. szempont: Rendelkezésre állás

Egy vállalatirányítási rendszer bevezetése után is rendszeres kommunikáció folyik a rendszert szolgáltató cég és a megrendelő cég között. Ezért olyan rendszert érdemes választani, amely mögött komoly, megbízható ügyfélszolgálat és háttértámogatás áll.

Mennyibe kerül egy vállalatirányítási rendszer?

A válasz nem lehet feketén-fehéren egy szám, mert annál összetettebb a kérdés. Négy tényező határozza meg az árat:

1. Egyrészről a licensz és a modulok bekerülési költsége.
2. A bevezetésnek is van ára, ezen azonban nem érdemes takarékoskodni, és csak ez alapján választani. Ha a rendszer bevezetése nem sikerül tökéletesen, akkor a használata is megbukik a cégen belül, a kollégák, inkább visszamennek az Excel-táblázatokhoz.
3. Ezeken kívül van fenntartási költség is: ez tartalmazza a szoftverkövetési díjat, amely a verziókövetést és a jogszabályi megfelelést biztosítja. Fontos, hogy frissüljön a program, megfeleljen az újabb és újabb igényeknek, egyre több funkciót tartalmazzon.
4. Az árkalkulációnál figyelembe kell venni az ügyfélszolgálati díjat is, hiszen egy esetleges elakadásnál, problémánál az ő segítségüket kell kérni.

Egy jó vállalatirányítási rendszer melletti döntés 5-10 évre szól. A tudatos cégvezetők nem egyszeri költségként tekintenek a szoftverre, hanem minden évben allokálnak pénzösszeget az infrastruktúrára, vagyis magára a szoftverre is, hiszen például egy újonnan fellépő ügyféligényt, vagy a cég növekedésével járó változásokat tudni kell kezelni, emiatt fejleszteni kell a rendszert.

A Cégmenedzser Szoftver azzal is kitűnik a piacon, hogy havi díjas konstrukcióban, bevezetési és növekedési garanciával elérhető.

Ismerd meg az ERP rendszer további előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

A kérdés, amely minden cégvezetőt foglalkoztat manapság, hogy miként lehet növekedést elérni a lassuló gazdaságban. Hogyan lehet sikeresen átvészelni a nehezebb gazdasági körülményeket is?

Tud-e, és ha igen, hogyan tud segíteni ebben a digitalizáció, például egy vállalatirányítási rendszer bevezetése? Erre keressük a választ a cikkben.

Miért digitalizálnak a vállalatok bizonytalan gazdasági környezetben?

Kétfajta cégvezetés létezik. A defenzív cégvezetés nem gondolkodik stratégiai fejlesztésben, a módszere a leépítés, a költségcsökkentés.

Az offenzív cégvezetés ezzel szemben mer támadni, mert teret szeretne nyerni, újabb és újabb ügyfeleket szeretne szerezni. Ehhez pedig fel kell gyorsítani a folyamatokat, automatizáció szükséges. Az ilyen cégvezetés nem költségként, hanem befektetésként tekint az ERP rendszer bevezetésére, amely optimalizálja a munkafolyamatokat, és ezzel belátható időn belül megtérülhet a költsége.

A legtöbb ilyen cégvezető úgy gondolkodik, hogy a dráguló bérköltségek mellett a rossz döntések ára is sokkal több, mint egy vállalatirányítási rendszer bevezetése.

Lehet-e növekedni a digitalizáció segítségével?

A kérdés megválaszolása előtt érdemes tisztázni, mit értünk digitalizáció alatt. Azt a folyamatot, amikor egy fizikai mennyiséget számítógépre viszünk fel, vagyis adatokat töltünk fel egy rendszeren belül ahhoz, hogy lehessen mérni a folyamatokat, a haladást. A digitalizáció egyben komoly gondolkodásváltozást is jelent.

A lassuló gazdasági környezetben a digitalizáció segít abban, hogy gyorsan reagáljanak a cégek. A naprakész adatokkal ez egyszerűen kivitelezhető. Egy vállalatirányítási rendszer például segít az értékesítőknek abban, hogy lássák, milyen ütemben haladnak a kitűzött célszámok felé, hol szükséges a korrekció menet közben.

Ilyen gazdasági helyzetben fontos, hogy a cégek növeljék a kiáramlást, a kommunikációt, átlássák a termékportfóliót, merjenek belenyúlni a kínálatba, ha szükséges. Meghatározó ilyenkor egy cégvezető életében a terv-tény napi szintű ellenőrzése, illetve a költségkimutatások figyelemmel követése.

Mik azok a jelek, amelyek megmutatják a cégvezetésnek, hogy itt az ideje a digitalizáció bevetésének?

Az egyik legbiztosabb jel, hogy megérett a cég a digitalizáció bevezetésére, amikor rengeteg Excel-táblázatból születnek a döntések. Sokszor előfordul az is az ilyen cégeknél, hogy egy munkafolyamaton több ember is dolgozik, ám nem ellenőrizhető, hogy mennyit is dolgoztak, és mennyi lenne az optimális munkaidő.

A legnagyobb figyelmeztető jel azonban, hogy ha egy cég izoláltan használ különféle rendszereket, és emiatt rengeteg duplikáció keletkezik, amely hibákhoz vezethet.

Mik lehetnek az ERP rendszer bevezetésének legnagyobb kerékkötői?

A cégvezetők legnagyobb félelme az ERP rendszer bevezetése kapcsán a munkatársak reakciója, ellenállása, hiszen el kell náluk érni, hogy kilépjenek a komfortzónájukból. Az ellenállást leginkább azzal lehet megelőzni, ha a bevezetés folyamatába bevonódnak a kollégák.

Például írják össze, mik azok a kritériumok, amiknek meg kell felelnie a programnak. Ha a munkatársak azt látják, hogy a szerves részei a döntéshozatalnak, a bevezetés sem lesz nehéz.

Az is célravezető taktikai lépés lehet, hogy ha a kollégák összegyűjtik a meglévő rendszer hibáit, hiányosságait, illetve ha megismerik az új rendszer előnyeit, amellyel a jövőbeli munkájuk leegyszerűsödik.

A kulcsfelhasználók megválasztása is kritikus a bevezetés szempontjából. Ők fogják a cég részéről támogatni a folyamatot. Gyakori hiba az, hogy a kulcsfelhasználók a szokásos napi feladatuk mellé kapják a bevezetést, pedig időt kell allokálni a napirendjükben erre a folyamatra is. Továbbá jogkörökkel is fel kell őket hatalmazni, hiszen a társosztályok segítségét is igénybe fogják venni a bevezetési munkák során.

A digitalizáció, az ERP rendszer bevezetése a kollégák számára is megnyugvást hozhat. A gazdasági körülmények őket is befolyásolják, a cégvezetés pedig a digitalizációval és az automatizációval azt is elősegítheti, hogy megtartsa a munkahelyeket, és fizetésemelést adhasson a munkatársaknak.

A Cégmenedzser Szoftver megoldásával egy pontosan átlátható vállalkozást irányíthatnak a cégvezetők, amely segíti őket abban, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet ellenére is növekedést érjenek el a cégben. Ráadásul a Cégmenedzser ERP rendszere havi díjas konstrukcióban is elérhető, bevezetési és növekedési garanciával.

Ismerd meg az ERP rendszer további előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

Az elmúlt időszakban az e-kereskedelem látványos fejlődésen ment keresztül. Habár tavaly némi visszaesés látszott a forgalomban, az az iparági tendencia, hogy az online kereskedelem növekszik, továbbra is erősen tartja magát. Most főleg nem lehet lemaradni a trendekről, mert komoly versenyhátrányba kerülhet az a cég, ahol nem tartanak lépést az újdonságokkal.

Trend # 1: B2B áruházak

Megfigyelhető jelenség, hogy egyre több gyártó, nagykereskedő lép be az e-kereskedelem piacára is. A B2B áruházak tehát az első nagy trend, amit meg kell vizsgálnunk, ahol máris el kell oszlatnunk egy tévhitet. Sokan úgy vélik, hogy nincs jelentősége annak, hogyan néz ki a felület, milyen az ügyfélélmény. De ez nem felel meg a valóságnak, hiszen a B2B áruházakban is olyanok vásárolnak, akik a B2C területén már hozzászoktak egy minőségi színvonalhoz, az elvárások pedig ugyanazok.

Trend #2: Mobilalkalmazások

A vásárlók elsöprő többségben használják a webáruházakat mobiltelefonjukról. A kereskedőknek, szolgáltatóknak elsődleges feladatuk az e-kereskedelem területén, hogy megtalálják a saját ökoszisztémájukon belül a mobil helyét.

Egyre inkább a letölthető mobilalkalmazásokban manifesztálódik ez a trend, sok cég most kezd ennek fejlesztésébe. Észrevehető jelenség, hogy egyre több cég kínál hűségprogramot, hűségkártyát, akciós katalógust ezen a csatornán, szakértők szerint a következő években ez a szolgáltatási forma erősödni fog.

A felhasználói oldalról elmondható, hogy egyre nagyobb teret nyernek azok a cégek, ahol applikáción keresztül lehet rendelni, és nem csak egy mobilreszponzív felület van kialakítva.

Trend #3: Házhoz szállítás felgyorsulása

A logisztikában a szállítási idők rövidülése az első számú, felfutóban lévő jelenség. Vásárlói oldalról egyre gyakoribb elvárás az 1 napon belüli házhoz szállítás. Sőt, az egy napon belüli kézbesítésről is egyre többet hallani, ez főleg külföldön tapasztalható irány. A haza fogyasztókra az jellemző, hogy ha az egy napon belüli szállítás drágább, akkor már nem igénylik ezt a szolgáltatást.

Trend #4: Kiszervezés

Manapság számos cég szervezi ki a logisztikát. Erre a két területre jellemző, hogy egyre több profi szereplő van, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szolgáltatásaik. Megfigyelhető, hogy a cégek leginkább azért döntenek a kiszervezés mellett, mert rosszak a folyamataik, de a fókuszt az értékesítésre, és nem például a logisztikára szeretnék tenni. Ez főleg a kereskedő cégeket érinti, egy gyártó esetében más megoldást kell keresni a folyamatok javítására.

Trend #5: Integráció

A szakemberek azt javasolják, hogy integrált rendszerekben gondolkodjanak a cégek, amennyiben erre lehetőségük van. Egy integrált megoldásnak nemcsak az az előnye, hogy kifizetődőbb, mint egy évekig húzódó fejlesztés, hanem az is, hogy új funkciókkal tud bővülni, és további fejlesztések eszközölhetők benne. Egy jól működő integrált ökoszisztémához csatlakozni anyagilag mindenképpen szerencsésebb.

Ha egy cég a saját fejlődésére kíván fókuszálni, ezeket a trendeket, digitális irányzatokat feltétlenül figyelembe veszi. Egy jól működő rendszer a hibázás lehetőségét csökkenti nullára, hiszen egy helyről lehet vezérelni a céges folyamatok mindegyikét.

A Cégmenedzser Szoftver megoldásával egy pontosan átlátható vállalkozást irányíthatnak a cégvezetők, ahol például az integráció könnyen  kivitelezhető. Ráadásul a Cégmenedzser ERP rendszere havi díjas konstrukcióban is elérhető, bevezetési és növekedési garanciával.

Ismerd meg az ERP rendszer további előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

Felmérést készítettünk arról, hogy megvalósítható-e a négynapos munkarend bevezetése. Van olyan cég, amelyik szerint ez nem kivitelezhető, de van, ahol már tesztelik is. A részletekről Jagodics Tamással, a Cégmenedzser ügyvezető igazgatójával készült beszélgetés a TV2 Mokka című adásában. Ennek a beszélgetésnek a tartalmi lényegét adjuk most közre.

TV2: Milyen típusú cégeket kérdeztetek a felmérésben, és hol kivitelezhető, hogy látod Te?

JT: Alapvetően a teljes magyar vállalkozói szortimentet vettük alapul, főleg kis- és középvállalkozásokat, tehát szolgáltatót, nagykereskedőt, kivitelezőt, mindenféle céget. Nem volt definiálva, hogy mekkora cégeket kérdezünk meg, de nagyon jó hír, hogy szemeznek a munkáltatók a négynapos munkahéttel. Természetesen nem minden iparágban kivitelezhető ez, gondoljunk csak a szemétszállításra, ahogyan az sem oldható meg egyszerűen, hogy egy raktáros az ötödik napon ne dolgozzon.

TV2: Sokan nem örülnének, ha a pékek négy napig dolgoznának csak.

JT: Pontosan. Van disszonancia ebben az egész történetben, hiszen a kis- és középvállalkozások gazdasági felkészültsége nem annyira erős, hogy négy nap alatt ki tudják termelni a költségeiket, főleg a jelenlegi gazdasági körülmények között. Ugyanis a megkérdezettek 70 százaléka arra panaszkodott, hogy az elsődleges cél a megnövekedett költségek kitermelése, úgy, hogy a vállalat is eredményes maradjon. Miközben a munkavállalók munkabért szeretnének növelni, és négy napig szeretnének dolgozni. Van itt egy kis ellentét, amit fel kellene oldani.

TV2: Hogyan lehet segíteni egyrészt a munkavállalóknak, másrészt a munkáltatóknak, hogy közös nevezőre jussanak, és milyen területeken működik jól a négy nap? Mert van, ahol már tesztelik ezt a módszert.

JT: Egyrészt az ellentétet feloldani úgy lehet, hogy ha például a hatékonyságot növelik a vállalatok, vállalkozások. Ez azért nehéz, mert az Európai Unió felmérése szerint Magyarország a tagállamok közül hátulról a negyedik a céges digitalizáció tekintetében. Pedig ma már sok olyan feladatot el tud látni egy-egy szoftver, amely régen manuálisan folyt, és emberek végezték el – ma ez már felesleges munkát jelent az adott munkakörben, ha nincs digitalizálva a munkafolyamat.

JT: A másik gondolat pedig az, hogy ha digitalizálódnának a vállalatok, akkor nem csak bizalmi alapon működne ez a négynapos munkarend, hanem lenne egy olyan kontroll, illetve hatékonyságmérés, amellyel korrekt együttműködést lehetne létrehozni a munkáltatók és a munkavállalók között. A nagyvállalati körben azért működhet jól a négynapos munkahét, mert készen vannak azok a rendszerek, amellyel tudják mérni a kollégák hatékonyságát, tudják, hogy milyen eredményeket érnek el. De kisvállalati körben sajnos még mindig bizalmi alapon zajlik a munka. „Ha a kolléga ott ül az asztalnál, akkor biztosan megcsinálja a munkáját.” Ha ezen túl tudunk lépni, akkor van esély. Bár a pékeknél persze nem.

TV2: Szó szerint úgy kell értenünk a négynapos munkarendet, hogy négy nap munka, utána bezárunk, három nap pihenés, majd újra kinyitunk?

JT: Beszéltem ügyfelünkkel, aki bevezette a négynapos munkavégzést. Ők szezonálisan dolgoznak, és a szezonon kívül kevesebb munka van. Kérdeztem tőle, hogy ha pénteken hívja fel egy ügyfél, hogy neki termék kell, akkor mi történik? Cseng a telefon, és nem veszik fel? A válasza az volt, hogy ilyenkor ő veszi fel a telefont. De alapvetően ez nem lehet megoldás. Aztán van egy másik típusú vállalkozó, aki azt mondta, hogy úgy csinál négynapos munkahetet, hogy egyébként a négy napban nem nyolc órát, hanem tíz órát dolgoznak a munkatársak. De gondoljunk csak bele, mennyire kiégeti az embert, ha naponta tíz órát kellene dolgoznia a munkahelyén?

TV2: Az emberek alapvetően nem akarnak többet dolgozni, vagyis más hozzáállás kellene. Egyébként még hozzuk be ide egy kicsit a home office kérdését. Ez mit hozott a cégek életébe? Mi az, ami megmaradt, ami hatékony, és mi az, ami kikopott?

JT: A home office-nál nagy volt a félelem kisvállalati körben: „Úristen, hogyan fogom ezt a feladatot delegálni, hogyan fogok e-maileket nézni, minden nap beszélünk, telefonálunk?”. Nagyvállalati körben egyik percről a másikra átálltak home office-ra. Ma már versenyhátrányt jelent, ha egy vállalat nem tud home office-t biztosítani. A felmérésből az jött ki, hogy a HR-témákra nagyobb hangsúlyt szeretnének tenni a vállalkozók, 75 százalék azt mondta, hogy a munkakörülményeket javítania kellene. A home office pontosan ilyen téma. Ha ma feladunk egy álláshirdetést, akkor már meg kell jelölni, hogy van-e home office, vagy nincs. Ha nem jelöljük meg a home office lehetőséget, akkor nagyjából a tizede jelentkezik az állásra, természetesen szellemi munkavégzésre gondolok. Azt tapasztaljuk, hogy a leggyakoribb a három plusz kettő, vagyis három nap home office, kettő irodai nap.

TV2: Nem tudom, hogy mennyire produktív a home office, én nem tudok otthon dolgozni.

JT: Ez is lényeges kérdés. Például nálunk a sales-es kolléga nem tud otthon dolgozni, mert egyszerűen nem tud lázba jönni, felpörögni otthonról. Vagyis ez embertípustól is függ, de még ennél is fontosabb a kontroll hiánya a cégek életében.

A vállalatirányítási rendszer a négynapos munkarendet is megkönnyíti

A Cégmenedzser Szoftver megoldásával egy pontosan átlátható vállalkozást irányíthatnak a cégvezetők, ahol akár még a 4 napos munkahét is könnyen bevezethető. Ráadásul a Cégmenedzser ERP rendszere havi díjas konstrukcióban is elérhető, bevezetési és növekedési garanciával.

Ismerd meg az ERP rendszer további előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

*Négynapos munkahét? Jöhet, ha az eredményesség mérhető

A négynapos munkahét olyan trend, ami itthon is beszivárog a hétköznapokba. Az elvitathatatlan munkavállalói előnyökön túl a munkaerő piacon, munkaadóként is versenyelőnyt jelenthet annak a cégnek, aki a home office mellett ezt is biztosítja. Egy friss, hazai kkv-kat kérdező felmérés szerint a vállalatok közel harmada megfontolná a rövidebb munkahét bevezetését. A felmérésből az is kiderült, hogy a mérhető hatékonyság a fő mozgatórugója ezeknek az ilyen jellegű HR újításoknak.

A kutatás eredménye megjelent többek között az index.hu, a 24.hu, a piacesprofit.hu, a HVG.hu, a Profitline.hu, a HRportal.hu és az msn.hu oldalain.

Legnagyobb kihívások

A Cégmenedzser Szoftver Kft. felmérése komplexen vizsgálta, hogy ebben a gazdasági nehézségekkel teli időszakban melyek a legnagyobb, kkv-kat érintő kihívások. Elsődleges prioritása a vállalatoknak a megnövekedett működési költségek csökkentése (68%), de hasonlóan nagy arányban terveznek új vevőket és új piacokat is felkutatni (64%) az eredményesség növelése érdekében. Ami szintén érdekes, hogy a vállalatok majdnem felének óriási kihívás a munkavállalók megtartása, és azok elégedettségének növelése.

Vonzó is legyél, de a hatékonyság a fő cél

Nem véletlen tehát, hogy a megkérdezett szolgáltató, gyártó és kereskedő cégvezetők háromnegyede tervez munkavállalókat érintő változtatásokat is ebben az évben. Felük a munkaerő-kihasználtság és hatékonyságnövelés érdekében, 25%-uk pedig azért, hogy vonzó munkáltatóként gondoljanak rájuk a leendő munkavállalók. Munkáltatói oldalról vizsgálva tehát elmondható, hogy a HR kezdeményezések fő célja mégiscsak a vállalati szintű eredményesség fokozása.

“Manapság nagyobb vonzerővel bír egy olyan munkahely, ahol a bérigények teljesülnek, és ahol a rugalmas munkavégzés – home office és a négynapos munkahét – biztosított. Itt azonban van egy ellentmondás. Hiszen a munkáltatónak úgy kellene fokozni az eredményességet, hogy közben költséget is csökkentene.” – mondja Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Szoftver Kft. tulajdonos-ügyvezetője. 

Négynapos munkahét. Igen, nem, talán.

A Cégmenedzser friss felmérése konkrétan a négynapos munkahét ötletére is rákérdezett, amely már számos hazai, sikeres tesztidőszakon van túl. A hazai kkv-k azonban egyelőre felemásan állnak a kérdéshez. 34%-uk már teszteli, vagy kacérkodik a bevezetéssel, 43%-uk bár jó ötletnek, de kivitelezhetetlennek tartja saját iparágában (jellemzően a gyártó cégek esetében), 23%-uk viszont egyáltalán nem hisz benne.

“Úgy látjuk, az a vállalat fogja jó eséllyel meglépni a négynapos munkahéthez hasonló, rendszerszintű HR változtatásokat, amely már az első pillanattól tudja mérni tudja annak eredményeit, és azokat hatékonyságnövelésre képes fordítani.” –  tette hozzá Jagodics Tamás.

A vállalatok és szervezetek működési hatékonyságának mérésére és növelésére is alkalmas vállalatirányítási rendszerek az említett munkavállalói változásokat is képesek nyomon követni, monitorozni és értékelni.

Digitalizációban is van még mit behoznunk

A Cégmenedzser felmérése szerint a kkv-k több mint 60%-a tervez idén valamilyen digitális fejlesztést. Vagy azért, mert hisz a fejlődésben (56%), vagy azért, mert fél, hogy a versenytársaktól lemarad (9%). A válaszadók többsége CRM, vagy vállalatirányítási rendszert vezetne be, ill. webáruház indítását vagy fejlesztését tervezi.

Fejlődni még van hova bőven. Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő Digitális Gazdaság és Társadalom Index 2022-es mutatói szerint a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 34 százaléka használ tevékenységéhez elektronikus megoldásokat. Az uniós átlag ezzel szemben jelenleg 55 százalék.

Egy vállalatirányítási rendszer megoldás lehet a digitalizációs problémákra

A Cégmenedzser Szoftver megoldásával a cégek sokkal hatékonyabbá és eredményesebbé válhatnak, mivel az összes adatukat gyorsan és pontosan, átlátható módon, egy rendszeren belül kezelhetik. Ráadásul a Cégmenedzser ERP rendszere havi díjas konstrukcióban is elérhető, bevezetési és növekedési garanciával.

Ismerd meg az ERP rendszer további előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

Elképesztő dolgokra képes a vállalatirányítási rendszer nemcsak egy cég működésében, hanem a döntéshozók fejében is! Ha a cégvezetés az ERP rendszer bevezetése után már nem csak a megérzéseire hagyatkozik, hanem az eredmények alapján hoz döntéseket, akkor a gondolkodásmód is megváltozik a cégben. Mutatunk két konkrét példát, amely bizonyítja ezen állításunkat.

Árbevétel vs. árrés

A vállalatirányítási rendszer bevezetése után pédául az árbevétel tervezése helyett inkább árrésben gondolkodnak a cégvezetők. Egyik partnerünknél nemcsak árbevételtervet adtak a kollégáknak a partnerekre vonatkozóan, hanem árréstervet is.

Az alábbi ábrán látható, hogyan alakulnak az árbevételek és az árrések egy adott időszakban. Ez a kimutatás akár értékesítők szerint, akár partnerek szerint is nyomon követhető az ERP rendszerből.

Egy másik ügyfelünknél azt nézik meg, hogy mekkora árbevétele volt a vevőinek, és tőlük mekkora volumen került beszállításra. Ezt az előző évi adatokkal összevetve kiderül, hogy csökkent vagy nőtt az ő „részesedése” a vevője árbevételéből.

Ha azt tapasztalják, hogy a szám csökkent, az értékesítő már ezzel a tudással felszerelkezve érkezhet a tárgyalásra. Megkérdezheti a partnertől, hogy mi volt a csökkenés oka, hogyan lehetne a tendencián javítani, és újra növelni a számokat.

Ez csak két példa arra, hogyan tudja az értékesítést egyszerűen segíteni a vállalatirányítási rendszer. Azáltal, hogy a döntések objektív számokon, adatokon alapulnak, a cégvezetés is gyorsabbá, magabiztossá válik. Sokkal kevesebb lehetőség nyílik a hibázásra, amely a mai gazdasági környezetben azt is jelentheti, hogy a versenytársakat megelőzve ér el sikereket egy cég.

Excel vs. ERP

Sokan bíznak ugyan még az Excelből irányított döntésekben, de mára már végleg bebizonyosodott, hogy bármilyen kiváló termék is az Excel, nem vállalatirányításra találták ki, ezért nem is képes rá.

Azokat az összefüggéseket, amelyek egy cég működéséhez elengedhetetlenek, 5-6 Excel-tábla nem fogja kimutatni. Ahhoz egy ERP rendszer kell, amely egy adatbázisba fűzve, mesterséges intelligenciával megtámogatva sokkal alkalmasabb arra, hogy a cégvezetés a legjobb döntéseket hozza meg.

A Cégmenedzser Szoftver megoldásával a cégek sokkal nagyobb sikereket érhetnek el, mivel az összes adatukat gyorsan és pontosan, átlátható módon, egy rendszeren belül kezelhetik. Ráadásul a Cégmenedzser ERP rendszere havi díjas konstrukcióban is elérhető, bevezetési és növekedési garanciával.

Ismerd meg az ERP rendszer további előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

Minden cég keresi, hogyan tudna költséget csökkenteni, és minél hatékonyabban, gyorsabban működni. Az ERP rendszerek tökéletes megoldást kínálnak erre a problémára, mert lehetővé teszik, hogy a cégek összekapcsolják és integrálják minden üzleti folyamatukat egy egységes platformon. Így a cégvezetők bárhol, bármikor hozzáférhetnek az adatokhoz, információkhoz, és gyorsabban hozhatnak pontosabb üzleti döntéseket.

A cikkben bemutatjuk, pontosan hogyan növelhető a cégben a hatékonyság, és csökkenthetők a költségek egy ERP rendszer segítségével!

Egy tanulmány szerint egy ERP rendszer átlagosan 23%-kal csökkentheti az általános működési költségeket, és 22%-kal az adminisztratív költségeket. A vállalkozások 95%-a állítja, hogy jelentős javulást ért el az ERP bevezetése után. Csökkent a munkafolyamatok ideje, javult az osztályok közötti együttműködés, és az adatok központosítása felgyorsította a mindennapi munkákat.

Íme, 5 mód, amivel egy ERP rendszer időt és pénzt takarít meg a cégeknek

1. A vállalatirányítási rendszer csökkenti a működési költségeket, és javítja a hatékonyságot

Az ERP-k központosítják, és egyetlen rendszerbe integrálják a folyamatokat. A cél a racionalizálás és az információáramlás javítása az egész szervezeten belül, függetlenül attól, hogy milyen nagy vagy kicsi.

Ez lényegében azt jelenti, hogy több munka végezhető el (automatizálással) kevesebb idő és erőforrás, valamint kevesebb munkaerő felhasználásával. Ez összességében kevesebb működési költséget eredményez, amely által a vállalkozás stabilan növekedni tud.

2. Jobb kommunikáció, jobb együttműködés

A vállalatirányítási rendszer bevezetése után a legtöbb cég azt tapasztalja, hogy minden kulcsfontosságú információ azonnal elérhetővé válik a munkatársak és a vezetőség részére. Például ha a rendszer jelzi, hogy az adott termék eladása lelassult, a vezetőség azonnal reagálhat, intézkedéseket hozhat.

Mivel az automatizálás kiküszöböli az emberi hibázás lehetőségét, a döntéshozók jobb üzleti döntéseket hozhatnak. Az automatizált munkafolyamatok a kollégák elégedettségén is javíthat, mivel csökkenti a frusztrációt és növeli a termelékenységet. Azzal, hogy az információcsere könnyebbé válik, és javul a cégen belüli kommunikáció, tovább javul a munkamorál is.

3. Központosított üzleti funkciók, csökkentett folyamatidők

Az ERP-k segítenek megszüntetni a párhuzamos folyamatokat, és időt takarítanak meg. Elmúltak azok az idők, amikor egy-egy folyamatot a munkatársak olyannyira megváltoztatnak és módosítanak, hogy az már nem is hasonlít az eredeti formájára. Vagy ahol egy vagy két kulcsfontosságú kolléga birtokolja a tudást, és nélkülük azonnal meghiúsul vagy leáll a munkafolyamat.

Egy jól megtervezett ERP elősegíti a hatékonyabb napi működést is. Vegyük például a számlázást. Egy ERP segítségével a szabványosított folyamatok azt jelentik, hogy minél hamarabb ki lehet küldeni a számlákat. Az ERP rendszerek azt is segítik, hogy minden munkatárs ugyanazokat a folyamatokat kövesse, vagyis az ismétlődő feladatok következetesen ugyanúgy működhetnek.

Itt is kulcsfontosságú kiemelni, hogy a jó vállalatirányítási rendszerek hozzáférést biztosítanak az analitikához és a dashboardokhoz, vezetői kimutatásokhoz, amelyek segítségével nyomon követhetők a munkafolyamatok.

4. Javuló ügyfélkapcsolat-kezelés

A legjobb ERP-k segítenek a cégeknek abban, hogy az összes, ügyféllel kapcsolatos információt, aktivitást egyetlen adatbázisban kezeljék.

Ez az egységes nyilvántartási rendszer lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy nyomon követhessék az összes vevői interakciót – mindent, az e-mailtől vagy telefonhívástól kezdve a megrendelésen, számlázáson, fizetési bizonylaton át a vevői visszajelzésekig. Ez garantálja az ügyfélszolgálat és az értékesítés működésének azonnali javulását is.

5. Több szoftver helyett egy

Több szoftverlicensz helyett egy használata jelentősen csökkenti a költségeket, és egyszerűbbé teszi a vállalati információk kezelését. A több szoftver átláthatatlan adatokat eredményez, amely az objektív döntéshozatal hiányához vezet, emiatt gyakran megérzésen alapuló döntéseket hoznak a vezetők.

Ráadásul a több szoftverlicensz díja gyakran magasabb, mint egy összetett ERP-rendszeré. A Cégmenedzser vállalatirányítási rendszere például már havi díjas konstrukcióban is elérhető, bevezetési és növekedési garanciával.

Az sem elhanyagolható, hogy a munkatársak vagy a vezetők időt és erőforrásokat fektetnek abba, hogy a szükséges információkat a több szoftverből kinyerjék, amely szintén költséget jelent a cégeknek.

Az ERP rendszer használatával az üzleti folyamatok egyetlen, egységes platformon kezelhetők, ami lehetővé teszi a gyors és automatikus folyamatokat, így jelentősen csökkennek a cég költségei és növekszik a vállalkozás teljesítménye.  

Egy vállalkozásnak ezeken kívül még számos előnye származhat abból, ha vállalatirányítási rendszert vezet be. A Cégmenedzser Szoftver megoldásával a cégek gyorsan növekedhetnek, mivel az összes adatukat gyorsan és pontosan, átlátható módon, egy rendszeren belül kezelhetik. Ráadásul, ahogy fentebb már említettük, havi díjas konstrukcióban is elérhető az ERP rendszer, bevezetési és növekedési garanciával.

Ismerd meg az automatizálás előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

Az elmúlt hónapokban megnőtt a nagykereskedők körében az ERP rendszer iránti igény. Ennek oka nem a véletlen: egyre több cég ismeri fel, hogy egy jól megválasztott ERP csökkenti a költségeket, hiszen a rendszer nemcsak az automatizáció előnyeit használja ki, hanem optimalizálja a munkafolyamatokat is. 

A nagykereskedők, ha még mindig kézi módszert vagy különálló rendszereket használnak, egy idő után nehezen tudják nyomon követni és elemezni az egyes folyamatok teljesítményét, ilyenkor muszáj váltani. A legjobb ERP rendszerekkel automatizálhatók és integrálhatók az időigényes nagykereskedelmi folyamatok, ezzel pedig szinte nullára csökkenthető a hibalehetőségek száma. Minden folyamatot egyetlen platformról lehet felügyelni és kezelni, így egy nagykereskedelmi cég sokkal rövidebb idő alatt sokkal hatékonyabban teljesíthet.

Egy vállalatirányítási rendszer különböző kulcsfontosságú funkciókat biztosít a nagykereskedőknek, amelyekkel az üzleti folyamatok optimálisan automatizálhatók. Íme, a 7 legfontosabb előny, amelyet az ERP rendszerek nyújtanak a nagykereskedelmi cégek számára.

1. Csökkenő működési költségek

Az ERP rendszer lehetővé teszi a nagykereskedők számára, hogy a folyamatosan ismétlődő és időigényes folyamatok automatizálásával nagy összegeket takarítsanak meg a működési költségeken. Egy vállalatirányítási rendszer lehetővé teszi a nagykereskedők számára azt is, hogy pontosabban jelezhessék előre a bevételeiket és a kiadásaikat, így pontosabb költségvetést készíthetnek.

2. Gyorsított ellátási láncok

ERP rendszerrel egyszerűbbé válnak az ellátási folyamatok, az árubeszerzéstől kezdve a viszonteladókhoz történő szállításig. A rendszer lehetővé teszi, hogy a nagykereskedők automatikusan adjanak le megrendeléseket kedvenc beszállítóiknak, nyomon követhessék a beérkező tételeket, meghatározhassák ezen tételek helyét, kezelhessék a raktárkészletet, és végül eljuttassák a termékeket a viszonteladóknak. Egy vállalatirányítási rendszerrel minden szervezetten rögzíthető.

3. Optimalizált készletgazdálkodás

Az ERP rendszerek egyik legfontosabb előnye a nagykereskedelemben az optimalizált készletgazdálkodás. Az automatizált rendszer lehetővé teszi a készletszintek valós idejű nyomon követését, így könnyebben tartható a raktárkészlet is: meg előzhető mind a termékhiány, mind a túlkészletezést. Lényegében a teljes készlet ellenőrizhetővé válik.

4. Egyszerűsödő értékesítési folyamatok

A vállalatirányítási rendszer megkönnyíti az értékesítési csapatnak, hogy a minősített leadekre összpontosíthasson. Minden lead értékesítési státusza könnyen nyomon követhető az értékesítési csövön keresztül. A cégvezetés láthatja, hogy mely értékesítők voltak sikeresek, és melyek nem. Az is azonnal átlátható, hogy melyik lead milyen státuszban van éppen.

5. Átlátható egy pillanat alatt

Egy korszerű ERP rendszer garantálja a nagykereskedelmi vállalkozásnak, hogy a teljes folyamatát egyetlen alkalmazáson keresztül lehessen nyomon követni. A pénzügyek, a beszerzés, a készletezés, az értékesítés, az alkalmazottak munkaideje mind közvetlenül az okostelefonjáról kezelhetők. Az ilyen fokú átláthatóság pedig a jobb üzleti döntések meghozatalában segíti a cégvezetést.

6. Valós idejű információk

A teljes körű átláthatóság mellett valós idejű betekintés is nyerhető egy ERP rendszerből. Ez azt jelenti, hogy bármilyen friss információra azonnal reagálhat a cég. Például ha hirtelen visszaesik az értékesítés, egy vállalatirányítási rendszerrel gyorsan kideríthetők az okok, és a vezetőség azonnal beavatkozhat annak érdekében, hogy a számok ismét növekedésnek induljanak.

7. Javuló ügyfél-elégedettség

Az ERP rendszerek segítenek javítani az ügyfelek elégedettségét is, mivel megfelelő időben teljesülnek a megrendelések. Megszűnnek a késedelmek, amelyek a be nem kerülő megrendelések vagy a termékhiány miatt keletkeznek. A rendszerrel könnyedén nyomon követhetők a szállítmányok, és a visszaküldési folyamat is egyszerűbbé válik.

Egy nagykereskedőnek ezeken kívül még számos előnye származhat abból, ha vállalatirányítási rendszert vezet be. A Cégmenedzser Szoftver megoldásával a cégek gyorsan növekedhetnek, mivel az összes adatukat gyorsan és pontosan, átlátható módon, egy rendszeren belül kezelhetik. Ismerd meg az automatizálás előnyeit és a valódi hatékonyságjavulást: kérd ingyenes demónkat most!

Kipróbálom a szoftvert

Gyakran hallani most a cégvezetőktől, hogy ugyan az idei évet jól zárják, de a jövőt tekintve bizonytalanok, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem túl egyszerű gyakorlatiasan felkészülni 2023-ra. Annyi bizonyos, hogy jól működő, kiszámítható vállalkozást csak egy átgondolt, tudatosan felépített üzleti stratégia mentén lehet vezetni.

Egy fontos pont minden vállalkozás életében eldönteni a kérdést, hogy a terméke / szolgáltatása vitamin-e a vevőknek vagy gyógyszer. A jelenlegi gazdasági környezetben minden ezen a kérdésen múlik.

A vitaminról könnyebben lemondanak az ügyfelek, a gyógyszert viszont mindenképpen megveszik, beveszik. De nemcsak arról van szó, hogy válságos időkben mindenki olyan szolgáltatást és terméket keres, amelyek az alapvető szükségleteket elégítik ki. Egy jó vállalati stratégia része az ügyfélélmény is. Vagyis nemcsak a termékre, szolgáltatásra érdemes hangsúlyt fektetni, hanem a „Hogyan?” kérdésre is.

A jó üzleti stratégia megalkotása arra teszi a hangsúlyt, hogy miképpen lehet a termék olyan „vitamin”, ami szükséges, ugyanakkor élményt is nyújt a vevőnek. Ugyanis az ügyfélélmény még minden időszakban válságállónak bizonyult.

A másik különbség a gyógyszer és a vitamin között, hogy míg a gyógyszer reaktív, és nem ad élményt, a vitamin preventív, megelőző hatása van. De hogyan lehet felkészíteni egy céget a proaktív intézkedésekre, megvalósításra?

A válaszra szemléletes példát ad az emberi agy, amely állandóan információkat gyűjt a testünkből, de a külső ingerekből is táplálkozik. A begyűjtött adatokból az agy előrejelzéseket és becsléseket ad, amellyel felkészíti a testet a várható energiaszükségletre.

A vállalati stratégiára gondoljunk úgy, mint az agyra az emberi szervezetben, amely állandóan együtt él a szervezettel, és méri a tudást, a kapacitást, illetve a folyamatokat. De nem felejtkezik el a külső ingerekről, jelen esetben az ügyfelekről, a potenciális érdeklődőkről és az ő igényeikről sem.

Cégvezetőként gazdálkodnunk kell a vállalatunk energiakészleteivel: a cég tudásával, a kollégák kompetenciájával, a beszállítókkal, a folyamatokkal, a pénzeszközökkel. Ha van egy ilyen „agy”, vagyis üzleti stratégia, akkor pontos előrejelzéseket kaphatunk az energiagazdálkodást illetően.

Hogyan optimalizáljuk a céges energiakészleteinket?

Az alábbi három szempont segíthet ebben.

1. Árbevétel, cashflow, fedezet – mire készítsük fel a céget.
2. Működés optimalizálása – hogy a terveket ki tudjuk szolgálni.
3. Kockázatmanagement – hogyan lehet felkészülni a kockázatokra.

Ezek együttes használata eredményezi, hogy jól működő, a piaci viszonyoknak megfelelő üzleti stratégiát lehessen kialakítani és működtetni.

Egy vállalatirányítási rendszer rengeteg adattal tud szolgálni az „agynak”, vagyis az üzleti stratégiának. Próbáld ki díjnyertes  vállalatirányítási rendszerünk demóját:

Kipróbálom a szoftvert

Gyakori, hogy a cégvezetőség összeül és megalkot egy üzleti stratégiát, de aztán az mégsem valósul meg. Hogyan lehet elérni, hogy ne csak a papíron maradjanak meg a szép tervek, hanem a valóságban is működjön a stratégiai gondolkodás?

Önmagában egyfajta stratégia kivitelezése nem elégséges, ugyanis nagyon összetett egy ilyen feladatkör, külön figyelmet kell fordítani legalább három területre. Megkülönböztetünk:

• üzleti,
• digitális,
• kommunikációs stratégiát.

Az üzleti stratégia arról szól, hogy miképpen teremtünk értéket, hogyan lesz a vevői szükségletből és az ügyfélélményből igazi érték, illetve az egyes szereplőknek milyen hozzáadott értékük van ehhez.

A digitális stratégia azt mutatja meg, hogy az értékteremtésnek mi a leghatékonyabb módja és eszköze. Hogyan tud egy cég hatékonyabb lenni, automatizálni, optimalizálni, innoválni. Minél inkább feszegeti a határait egy cég ezen a területen, annál versenyképesebb lesz a piacon.

A digitalizáció a versenyképességet növeli közvetlen módon. Minden olyan helyzetet meg lehet oldani digitális eszközökkel, amely repetitív, nem igényel kreatív munkát, ami jól leképezhető gépi nyelvre. Érdekes, hogy a cégeknél használt szoftverek mégis csak 20%-os kihasználtsággal működnek általában, vagyis a munkatársak csak töredék részében használják ki a digitális lehetőségeket.

A kommunikációs stratégiát egy érdekes felmérés mutatja be a legjobban. Amerikában megkérdeztek több száz cégvezetőt, hogy szerintük mi a Top 10 legfontosabb vezetői készség vagy képesség egy szervezetben. A tíz közül kettő is a kommunikációs készségekkel volt kapcsolatban: az egyik, hogy a cégvezető hogyan tudja „lefordítani” a vállalati stratégiát, hogyan tudja lebontani feladatokra, célokra. A másik pedig, hogy miképpen tud transzparenciát kialakítani a cég életében – ez például a motivációt és a bevonzást erősíti.

A kommunikációban több szintet különböztetünk meg, attól függően, hogy ki a másik fél: az ügyfél, a beszállító, a partner, a tulajdonos vagy a csapata, illetve hogy a vezetők milyen közösséget alkotnak. A stratégia végrehajtásánál a kommunikáció az egyik legfontosabb tényező: ha a stratégia mindenkihez pontosan eljut, akkor sikeresen végre lehet hajtani.

Stratégiai gondolkodás és fejlesztés 2023-ban

Ha valamit fejleszteni szeretnénk, tudni kell, hogy miben is vagyunk elmaradva. Ehhez elengedhetetlen, hogy végezzünk méréseket a jelenlegi helyzetről, fogalmazzuk meg az előnyöket és a hátrányokat.

• Mit érdemes mérni?

A fő értékteremtési folyamatunkat érdemes szétszedni lépésekre, alfolyamatokra, majd meg kell határozni, hogy mit várunk el attól a lépéstől, alfolyamattól. Ilyen lehet például a határidők betartása, vagy egy félkész termék átadása. Minden folyamatban lehetséges úgynevezett mérőszámok (KPI-ok) bevezetése. A számok trendeket, tendenciát alkotnak, amelyekből következtetéseket lehet levonni.

• Vízióalkotás

Ezen felül ne egy stratégia megalkotásával kezdjük, hanem a vízióval, vagyis a cég értelmével érdemes először foglalkozni. Hova akarunk eljutni, mi az a hosszú távú cél, ahova a kollégák is tudnak csatlakozni? Ezután már könnyebb lesz az előttünk álló 12 hónap stratégiáját is megalkotni.

A vízió megalkotása mindenképpen csapatmunka. Minél szélesebb kör vonódik ebbe bele, annál értékesebb alapanyagot kapunk, tehát a vezetői kört feltétlenül érdemes bevonni a vízióalkotásba, amelyet aztán a cég egészének lehet prezentálni.

A cél az, hogy erről a kérdésről legyenek workshopok, beszéljenek róla a kollégák, és a közösségtől érkező visszajelzéseket is fogadja be a vezetőség. A cél, hogy a vízióból kivett gondolatok, szavak beépüljenek a cég mindennapi gondolkodásába.

Egy vállalatirányítási rendszer rengeteget tud hozzáadni a stratégia kivitelezéséhez. Próbáld ki díjnyertes  vállalatirányítási rendszerünk demóját:

Kipróbálom a szoftvert